12 "Fi" relé az elosztóban – valóban mindegyiket megmérték? FI-relé a VBF felülvizsgálatnál
- dániel nyikos
- júl. 27.
- 5 perc olvasás
Frissítve: júl. 29.
Miért fontos a FI-relé műszeres ellenőrzése a VBF során?
A köznyelvben FI-relének nevezett áram-védőkapcsoló azt érzékeli, ha a villamos áramkörbe belépő és az abból visszatérő áram között eltérés keletkezik.
Ez az eltérés többek között akkor alakulhat ki, ha az áram nem a megfelelő útvonalon folyik vissza, hanem például egy hibás berendezés burkolatán vagy egy emberi testen keresztül.
Ilyen helyzetben az áram-védőkapcsoló feladata, hogy megfelelő körülmények között gyorsan lekapcsolja a védett áramkört.
Nem kényelmi berendezés.
Nem az energiafogyasztást csökkenti.
Az áramütés elleni védelem egyik fontos kiegészítő eszköze.
Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy valóban megfelelően működik-e és hogy tesztelve van e minden FI-relé egy villamos biztonsági felülvizsgálat során (VBF).
A jegyzőkönyv önmagában még nem jelent teljes körű ellenőrzést.
Képzeljünk el egy épületet, amelynek elosztójában 12 áram-védőkapcsoló található.
Egy villamos biztonsági felülvizsgálat (VBF) során nem elég ránézni ezekre az eszközökre. A vizsgálati terv és a vonatkozó követelmények alapján az egyes készülékek működését műszeresen is ellenőrizni, az eredményeket pedig dokumentálni kell.
Korábbi jegyzőkönyvek áttekintése és helyszíni tapasztalataink során sajnos találkoztunk már olyan esettel, amikor több beépített áram-védőkapcsoló mellett csak egy-két készülékhez tartozott egyértelműen azonosítható mérési eredmény.
Olyan megoldással is találkoztunk, amikor a műszeres ellenőrzés helyett kizárólag a készülék próbagombjának működtetésére hivatkoztak.
A jegyzőkönyv ettől még elkészülhet.
Lehet rajta dátum, aláírás és pecsét is.
A nem ellenőrzött készülékek tényleges működéséről azonban továbbra sem lesz megbízható mérési adat.
„De hát mindegyik ugyanolyan”
Kívülről valóban annak tűnhetnek.
Azonos gyártó, azonos típus, azonos névleges hibaáram és akár azonos beépítési időpont.
Ettől még nem biztos, hogy azonos állapotban vannak.
Az áram-védőkapcsolók elektromechanikus szerkezetek. Az állapotukat befolyásolhatja többek között:
az életkoruk,
a környezeti terhelés,
a por és a szennyeződés,
a korábbi igénybevétel,
a bekötés állapota,
valamint az, hogy rendszeresen működtették-e őket.
Két egymás mellett elhelyezett, külsőre teljesen azonos készülék közül az egyik megfelelően működhet, míg a másik kioldási jellemzői már eltérhetnek az elvárttól.
Ezt szemrevételezéssel nem lehet megbízhatóan megállapítani.
Az egyik készülék mérési eredményéből pedig nem lehet következtetni a mellette található másik készülék állapotára.
Minden eszközt önállóan kell ellenőrizni.
És mi a helyzet a próbagombbal?
Jogos kérdés, hiszen az áram-védőkapcsolókon található egy TESZT vagy „T” jelzésű gomb.
A próbagomb használata fontos működési ellenőrzés. Megnyomásakor a készülék belső tesztáramköre mesterséges áramkülönbséget hoz létre, amelynek hatására az áram-védőkapcsolónak le kell oldania.
Ha nem old le, azt komolyan kell venni, és szakemberrel kell ellenőriztetni a készüléket, illetve a kapcsolódó áramkört.
A próbagomb azonban nem helyettesíti a műszeres vizsgálatot.
A gomb megnyomása önmagában nem ad dokumentált mérési eredményt arról, hogy:
mennyi idő alatt kapcsol le a készülék,
milyen hibaáramnál következik be ténylegesen a kioldás,
megfelelnek-e a működési jellemzői az adott rendszerre vonatkozó követelményeknek,
megfelelő-e a teljes védelmi rendszer működése.
A próbagomb tehát fontos ellenőrzési lehetőség, de nem teljes körű felülvizsgálat.
Olyan, mint amikor egy autó indításakor felvillannak a műszerfal ellenőrző lámpái.
Jó jel, ha működnek.
De ez nem helyettesíti a műszaki vizsgát.
A próbagomb működtetésének ajánlott gyakoriságát mindig az adott készülék gyártói útmutatója alapján kell meghatározni.
Miért maradhatnak ki mérési pontok?
Egy teljes körű vizsgálat időigényes.
Nemcsak magát a mérést kell elvégezni, hanem:
azonosítani kell a készüléket,
meg kell határozni a hozzá tartozó áramkört,
el kell végezni a szükséges vizsgálatokat,
rögzíteni kell a mérési eredményeket,
értékelni kell a megfelelőséget,
eltérés esetén pedig dokumentálni kell a hibát.
Tizenöt áram-védőkapcsoló ellenőrzése ezért nem egyenlő egyetlen készülék megmérésével.
Ha a szolgáltatás kiválasztásánál kizárólag az számít, ki készíti el a legolcsóbban és leggyorsabban a jegyzőkönyvet, könnyen háttérbe szorulhat a ténylegesen elvégzett munka tartalma.
Kívülről két jegyzőkönyv nagyon hasonlónak tűnhet.
A különbség abban van, hogy a dokumentáció mögött hány valóban elvégzett és visszakövethető mérés található.
Nem elég, hogy van jegyzőkönyv
Egy villamos biztonsági felülvizsgálat célja nem pusztán egy dokumentum előállítása.
A cél az, hogy valós képet kapjunk a villamos berendezés állapotáról, azonosítsuk a veszélyforrásokat, és meghatározzuk a szükséges javításokat.
Hiányos vagy nem megfelelő felülvizsgálat esetén egy későbbi baleset vagy káresemény során a tulajdonos, az üzemeltető, a munkáltató, a kivitelező és a felülvizsgáló tevékenységét, dokumentációját és esetleges mulasztásait egyaránt vizsgálhatják.
A felelősséget mindig a konkrét körülmények alapján állapítják meg.
Éppen ezért nem elég az, hogy létezik egy jegyzőkönyv.
Annak a ténylegesen elvégzett vizsgálatokat és a valós mérési eredményeket kell tükröznie.
Hogyan végezzük a felülvizsgálatot?
A SmartGuard rendszerét úgy alakítottuk ki, hogy a felülvizsgálati tervben szereplő mérési pontok egyedileg, visszakövethetően kerüljenek ellenőrzésre.
Minden mérendő készüléket külön ellenőrzünk
Nem egy másik, mellette található FI-relé eredményéből következtetünk az állapotára.
Minden, a vizsgálatba bevont áram-védőkapcsolóhoz saját ellenőrzés és saját mérési eredmény tartozik.
A mérési eredményeket digitálisan rögzítjük
A méréseket a hatályos követelményekhez igazított saját digitális rendszerünkben dokumentáljuk.
Így visszakereshető többek között:
melyik készüléket vizsgáltuk,
hol található,
milyen vizsgálat történt,
milyen mérési eredmény született,
megfelelt-e az előírt követelményeknek,
szükséges-e javítás vagy további intézkedés.
A rendszer nem helyettesíti a szakembert.
Abban segít, hogy a sok mérési pont közül ne maradjon ki észrevétlenül egyetlen betervezett tétel sem.
A feltárt hibák külön hibalistára kerülnek
A nem megfelelő készülék nem egyszerű megjegyzésként jelenik meg a dokumentáció végén.
A feltárt eltéréseket külön hibalistában rögzítjük, amelyhez prioritást és javítási javaslatot is rendelhetünk.
Így az üzemeltető nemcsak azt látja, hogy probléma van, hanem azt is, melyik hibával milyen sürgősen szükséges foglalkozni.
Javítás után ismét ellenőrzünk
Egy hiba kijavítása önmagában még nem bizonyítja, hogy a védelmi rendszer megfelelően működik.
Ezért a javított tételeket ismételten megmérjük, az új eredményeket pedig dokumentáljuk.
A munkát csak ezután tekintjük megfelelően lezártnak.
Minden vizsgálatba bevont áram-védőkapcsolóhoz önálló, dokumentált mérési eredményt rögzítünk.
A mérési eredmények, hibák és javítási feladatok pontonként, visszakövethetően jelennek meg a rendszerben.
A tanulság
Egy áram-védőkapcsoló állapotáról nem a külseje alapján kapunk megbízható választ.
Nem azért működik megfelelően, mert a mellette található másik készülék megfelelő eredményt produkált.
És a próbagomb sikeres működtetése sem helyettesíti a dokumentált műszeres vizsgálatot.
A készülék működését jobb egy tervezett felülvizsgálat során ellenőrizni, mint egy olyan éles helyzetben, amelyben valakinek a testi épsége múlhat rajta.
Ezért felülvizsgáló választásakor ne csak azt kérdezd meg:
„Mennyibe kerül a jegyzőkönyv?”
Tedd fel ezt a kérdést is:
„A vizsgálat során hány készüléket és hány pontot mérnek meg ténylegesen?”
A válaszból sok minden kiderül.
Gyakori kérdések
Mi az a FI-relé?
A FI-relé köznyelvi megnevezés. A pontosabb elnevezés áram-védőkapcsoló vagy RCD.
Olyan védelmi eszköz, amely érzékeli az áramkörbe belépő és az onnan visszatérő áram közötti különbséget. Megfelelő körülmények között gyorsan lekapcsolja a védett áramkört, így az áramütés elleni védelem egyik fontos kiegészítő eleme.
Nem helyettesíti a megfelelő földelést, a védővezetőt, a túláramvédelmet vagy a villamos rendszer többi védelmi intézkedését.
Elég a próbagomb megnyomása?
Nem.
A próbagomb fontos működési ellenőrzést tesz lehetővé, de nem ad számszerű, dokumentált mérési eredményt a tényleges kioldási időről és a készülék további működési jellemzőiről.
Ezek ellenőrzéséhez megfelelő mérőműszer és szakképzett felülvizsgáló szükséges.
Milyen gyakran kell megnyomni a próbagombot?
A pontos gyakoriságot az adott készülék gyártói útmutatója határozza meg.
Ezért érdemes ellenőrizni a készüléken található jelölést, illetve a gyártó használati utasítását.
Ha a próbagomb megnyomásakor a készülék nem old le, szakember vizsgálata szükséges.
Milyen gyakran szükséges villamos biztonsági felülvizsgálat?
A kötelező felülvizsgálati gyakoriság nem minden épületnél azonos.
Függ többek között:
az épület rendeltetésétől,
a villamos berendezés használati körülményeitől,
attól, hogy lakó-, munka- vagy különleges rendeltetésű helyről van-e szó,
valamint az adott berendezésre vonatkozó jogszabályi és műszaki követelményektől.
A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet több, különböző esetet határoz meg. A fel nem sorolt általános esetekben legalább hatévenkénti villamos biztonsági felülvizsgálatot ír elő, lakásoknál pedig bizonyos feltételek mellett bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor is szükséges lehet a vizsgálat.
A konkrét felülvizsgálati ciklust ezért mindig az adott ingatlan és berendezés körülményei alapján kell meghatározni.
Mi történik, ha egy FI-relét nem mérnek meg?
Ha egy készüléket nem vizsgálnak meg, nem áll rendelkezésre megbízható, dokumentált mérési eredmény annak tényleges működéséről.
Egy másik, azonos típusú készülék eredménye nem igazolja automatikusan a nem ellenőrzött eszköz megfelelőségét.
Mit tartalmazzon egy megfelelő dokumentáció?
A vizsgálat jellegétől függően egy megfelelő dokumentációban az egyes mérési pontoknak és készülékeknek azonosíthatónak, az eredményeknek pedig visszakövethetőnek kell lenniük.
A dokumentumból egyértelműen ki kell derülnie:
mit ellenőriztek,
milyen mérési eredmény született,
milyen hibákat találtak,
mely tételek igényelnek javítást,
és milyen további intézkedés szükséges.
Mennyibe kerül egy teljes körű VBF?
A villamos biztonsági felülvizsgálat díja függ többek között:
az épület méretétől,
a helyiségek és elosztók számától,
a mérési pontok mennyiségétől,
az ingatlan rendeltetésétől,
a meglévő dokumentáció minőségétől,
valamint a villamos rendszer összetettségétől.
Ipari, kereskedelmi és szálláshely jellegű ingatlanoknál az ár meghatározásához előzetes egyeztetés vagy helyszíni felmérés lehet szükséges.
Villamos biztonsági felülvizsgálat 46.800Ft-tól.
További információkért keressen minket bizalommal.
Hozzászólások